Blog - Krónikus Derékfájdalom

 

 

Mit nevezünk krónikus derékfájdalomnak?

Akkor beszélünk krónikus derékfájásról, ha a panaszok több mint 3 hónapja fennállnak. Ez eredhet sérülésből, betegségből, túlterhelésből vagy más szervi probléma kivetüléséből. A fájdalom jellege nagyon változó. Érzékelheti a beteg csontfájdalomként, idegi, vagy izomfájdalomként, ezen belül pedig lehet égető, szúró, csípő, éles, tompa, jól körülhatárolható, stb. Mértéke enyhe, vagy szinte elviselhetetlen is lehet. Többnyire a fájdalom forrása nem ismert vagy nem lehet pontosan meghatározni. Sok esetben a fájdalmat kiváltó ok már megszűnt, de az érzet megmaradt, és ezt a beteg valós fájdalomként éli meg. Az októl függetlenül ezt az érzetet az egészségügyi dolgozóknak tiszteletben kell tartani.

 

Mi okozhatja?

A krónikus derékfájásnak több oka lehet. Kezdődhet betegség, túlterheltség, sérülés, vagy nyomás hatására, de különböző kórós struktúrák is kiválthatják. pl.; csontok, izmok, szalagok, ízületek, idegek, vagy a gerincvelő elváltozásai. Az érintett képletekből az idegvégződéseken keresztül a gerincvelőbe, onnan az agyba jut, és tudatosul a fájdalom. Több elmélet próbálja magyarázni a krónikus fájdalom mechanizmusát, ami a mai napig sem teljesen ismert. Az általánosságban elfogadott elmélet az, hogy azok az idegpályák, amik az érzőideg végződésekből a gerincvelőn át az agyba szállítják a fájdalom érzetet, túlérzékenyek lesznek. Ezek az érzékeny pályák pedig a fájdalom forrásával egyenes arányban növelhetik a fájdalom érzetet. Azok az ingerek, amik normál esetben nem váltanának ki fájdalom érzetet; pl. egy puha érintés, felerősödnek, sőt egyenesen sajgásként hathatnak. Gyakran az eredeti sérülés vagy betegség gyógyulása után is fennmaradhatnak a fokozottan érzékeny pályák, amik továbbra is közvetítik a fájdalom érzetet az agynak. Ez teljesen valós érzés, és sokszor rosszabb lehet annál, amikor még fennállt a fájdalom kiváltó oka.

Képzeljünk el egy régi TV-t, vagy számítógép monitort, ahol ugyanazt a képet látjuk folyamatosan. Ez a kép „beleégett” a képernyőbe, akkor is, ha kikapcsoljuk, a képet továbbra is látjuk. Ennek mintájára, ha meg is szűnik a fájdalomért felelős tényező, a krónikus fájdalomban szenvedő betegek továbbra is érzik azt. Bár ez egy leegyszerűsített magyarázata az idült fájdalomnak, segít megértetni a lényegét. 

 

Hogyan diagnosztizálják a krónikus derékfájást?

Ahogy már korábban is említésre került, attól számít a derékfájdalom krónikusnak, hogy több mint 3 hónapja fennáll. A pontos diagnózis tisztázása nagyon fontos a fájdalom megfelelő kezelése érdekében. Az anamnézis és fizikális vizsgálat, amit jól képzett szakember végez, a legfontosabb a fájdalom pontos meghatározásában. A komoly sérülés és betegség gyakran diagnosztizálható, vagy kizárható a kórelőzmény vagy vizsgálatok alapján. A mintavétel nélküli egyéb tesztek nem feltétlenül befolyásolják azt az eredményt, amit a kezelőorvos megállapított a fizikális vizsgálat alapján. Sőt, a felesleges vizsgálatok nem csak drágák, de értelmetlen kockázatnak teszik ki a beteget. Amennyiben az egészségügyi szakember a kórelőzmény és fizikális vizsgálat alapján mégis úgy véli, hogy szükség van további tesztek elvégzésére, ezt meg kell beszélnie a pácienssel. Ez lehet vérvizsgálat, valamilyen radiológiai vizsgálat (röntgen, CT, MRI, EMG) stb. Gyakran a vizsgálatok végén sem tisztázott a fájdalom oka. Sikeresnek mondhatjuk azonban a kiértékelést, ha ki tudjuk szűrni azokat a folyamatokat, amik kezelés nélkül rontanának a beteg állapotán.

 

Milyen kezelési lehetőségek léteznek?

A krónikus derékfájdalom kezelése nagyban függ a fájdalom fajtájától és forrásától. A terápia célja a fájdalom csökkentése, az életminőség és a funkciók javítása. A krónikus fájdalom kezelése több csoportba sorolható. Ez lehet gyógytorna, gyógyszeres kezelés, helyes megküzdési stratégiák tanítása, és egyéb kiegészítő terápiák. A felkeresett egészségügyi szakember ilyenkor személyre szabottan a legmegfelelőbbet választja ki a páciensnek.

Gyógytorna: ide tartozik a beteg oktatása és információval ellátása, különböző nyújtó és erősítő gyakorlatok végeztetése. Az erősítő torna növeli a stabilitást és a hátizomerőt, ott ahol a gerinc a legnagyobb terhelést kapja. A gyakorlatok az edzetlenségre is jó hatással vannak, ami elsősorban a fájdalom miatti aktivitás csökkenés következtében alakul ki. A feladatokat személyre szabottan állítja össze a terapeuta, a fájdalom, a diagnózis, a beteg képességei és edzettségi szintje alapján.

A gyógyszeres fájdalomcsillapítás is igen sokféle lehet és több csoportba oszthatók. Főként a nem narkotikus, de ritkán a narkotikus készítményeket is alkalmazzák krónikus fájdalom esetén. A non-szteroid gyulladáscsökkentők hatékonyan mérséklik a panaszokat és a gyulladást. Az izomlazítók is jótékony hatással vannak a fájdalomra. Az idegnyugtató gyógyszerek (pl. antidepresszánsok) is hatásosak az idegi eredetű fájdalommal szemben, azonban különböző mellékhatásaik lehetnek, amit fontos megvitatni egy egészségügyi szakemberrel. 

 

A páciens együttműködése is nagyon fontos, mivel a fájdalommal való együttélés kihat az élet minden területére. Pl. a hangulatra, ami befolyásolja a fájdalom tűrőképességét, ez pedig az emberi kapcsolatokra is további hatással van. Ennek kapcsán lényeges, hogy a megfelelő megküzdési stratégiát használva csökkenjen a szorongás, depresszió, az ingerlékenység, frusztráció. Ilyen esetekben érdemes felkeresni egy „fájdalom specialistát”; pszichológust, vagy pszichiátert, aki sokat javíthat a beteg alapkezelésén.

A kiegészítő gyógymódok szintén segíthetnek a fájdalom csillapításában. Manuál terápiás kezelés, jeges és meleg pakolások, elektorterápia, (TENS, Ultrahang,)., akupunktúra, trigger pont terápia, mágneses terápia, stb. Fontos, hogy ezek összhangban legyenek a beteg alapkezelésével, ne negatívan befolyásolják azt. Lényeges, hogy a páciens tisztában legyen a kezelések hatásával, bármelyik opció mellett is döntenek a kezelőorvossal/egészségügyi szakemberrel együtt.