A fájdalom az emberiség egyetemes jellemzője. Végigkísér bennünket a fogantatás pillanatától egészen halálunk pillanatáig.
A fájdalom egy olyan kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amely aktuális szöveti károsodással kapcsolatos, vagy annak terminusaival írható le a Nemzetközi Fájdalomkutató Társaság definíciója szerint. Célja gyakorlatilag az, hogy figyelmeztesse a szervezetet valamilyen veszélyre, azaz a túlélést szolgálja.
A modern tudománynak köszönhetően tudjuk, hogy a fájdalom érzése az agyban, neurológiai folyamatok összességeként jelenik meg. A fájdalmakat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk, az eltelt idő alapján beszélhetünk heveny (akut) és krónikus fájdalomról.
Az akut derék, hát, nyak, váll vagy térd fájdalom rendszerint eltarthat pár napig vagy pár hétig. Ekkor az orvos pihenést javasol, gyulladáscsökkentőt vagy fájdalomcsillapítót írhat fel. Fogalma szerint, az akut fájdalom kevesebb, mint három hónapig áll fenn és a szöveti gyógyulással párhuzamosan csökken.
Viszont vannak helyzetek, amikor a derék, hát, nyak, váll vagy térd fájdalom három hónapnál hosszabb ideig az életünk részévé válik.
Krónikus fájdalomnak nevezzük, ha a fájdalom többé-kevésbé állandó, és több mint 3 hónapig fennáll. A beteg személyiségétől függ, hogy a fájdalom megélésében mennyi a pszichés, azaz lelki tényező. Tehát összességében több mint szimpla szöveti sérülés. (A magyar lakosság több mint egyharmada szenved 3 hónapnál hosszabb ideje fennálló derék, hát, nyak, váll vagy térd fájdalomban.)
A legtöbb esetben a szöveteink három-hat hónap alatt meggyógyulnak és a derék, hát, nyak, váll vagy térd fájdalom is megszűnik. Krónikus fájdalom esetén, bár a szöveti sérülés már meggyógyult, mégis a fájdalom fennmarad. Tehát a tartós derék, hát, nyak, váll vagy térd fájdalom nem a szervezet anatómiai elváltozásai miatt érzékelhető. Inkább az idegrendszer túlérzékenysége lesz a fenntartó ok.
A krónikus derék, hát, nyak, váll vagy térd fájdalom ezek alapján egy igen komplex jelenség, amelyet befolyásol az életvezetés, a pszichológiai jólét. Fontos lesz a mozgáshiány, a munkahelyi stressz, félelem, szorongás megélése, a depresszió vagy általános negatív hangulat megjelenése. De kikerülhetetlen továbbá, a társas kapcsolatok jellegzetességei, a feszített életvitel, stb. Mindez, a beteg számára kifejezetten megterhelő testi, lelki és társas értelemben egyaránt.
A gyógyuláshoz szükséges módszerek alkalmazásakor is kiemelten fontos lesz a komplexitás szem előtt tartása. Meg kell vizsgálni, hogy mi minden befolyásolja az idegrendszer működését.
Orvosi és mozgásrehabilitációs módszerek alkalmazása elengedhetetlen lesz a derék, hát, nyak, váll vagy térd fájdalom kezelésében de a jelenség komplexitása miatt, a pszichológiai tényeket is kezelni kell. Más szóval, a testi tünetek kezelése mellett szükséges az agy és az idegpályák „újrahangolására”.
Érdekes utazás a gondolkozás és az érzelmek megfigyelése. Az, ahogy önmagunkról, a környezetünkről gondolkodunk és érzünk, nagyban befolyásolja fájdalmunk természetét is. Megtanulható pszichológiai technikáknak köszönhetően, tudatosan tehetünk a krónikus derék, hát, nyak, váll vagy térd fájdalom gyógyításáért.
Ilyen lehet a negatív automatikus gondolat azonosításának képessége, majd a felismerés után az átalakítás tudománya. A pozitív belső beszéd fenntartása, majd belsővé tétele. A sok gyakorlásnak hála, az eleinte tudatos pszichológiai technikák belsővé válhatnak és képesség szintjén realizálódva okozhatnak tartós változást az ember gondolkodásában, érzelmi életében.
Természetesen rengeteg módszer, technika és taktika áll a probléma megközelítésére. Minél többet meg kell ismerjünk, ki kell próbáljunk, hogy megtudhassuk, mely az, amely a leghatásosabb a saját magunk gyógyításának folyamatában.
Összefoglalva, saját magunknak is aktív részesei kell, hogy legyünk a saját gyógyulásunk folyamatában. Merjünk segítséget kérni és aktívan, tudatosan tenni a jólétünk érdekében.
Felhasznált Irodalom:
Császár-Nagy, N. Bagdi, P., Font, O., Harkai V., Stoll, D. P. (2014). A krónikus fájdalom pszichoterápiás lehetőségei. Gerincgyógyászati Szemle. 2014. szeptember, 48-56
Gabbard, G. O. (2016). A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Ötödik kiadás. Oriold és társai, Budapest.
