Mennyit számít, ha egy mozgásprogramot nem általános ajánlások, hanem az adott páciens valós fizikai állapotát tükröző mérések alapján állítanak össze? Egy, a Genti Egyetem és a Genti Egyetemi Kórház kutatói által végzett vizsgálat erre kereste a választ axiális spondyloarthritisben (axSpA) érintett embereknél. Ez a krónikus, gyulladásos reumatológiai betegség elsősorban a gerincet és a medence ízületeit érinti, és idővel csökkentheti a gerinc mozgékonyságát, a törzs izomerejét és a fizikai terhelhetőséget.
Bár a rendszeres mozgás az axSpA kezelésének fontos része, nem mindegy, hogy valaki milyen gyakorlatokat, milyen terheléssel és milyen kiindulási állapotból végez.
Először mérni, aztán edzeni
A kutatásban részt vevő 30 ember fizikai állapotát a program előtt részletesen felmérték. A törzs izomerejét és a gerinc mozgástartományát – vagyis azt, hogy milyen mértékben képes a gerinc különböző irányokba elmozdulni – DAVID Back Concept (DBC) gépekkel vizsgálták.
Emellett kardiopulmonális terheléses vizsgálatot (CPET – cardiopulmonary exercise testing) is végeztek. A terhelés közben végzett mérés megmutatja, hogyan reagál a szív, a keringés és a légzőrendszer a fizikai igénybevételre. Így nem becslések, hanem számszerű, összehasonlítható adatok születtek arról, hogy az egyes résztvevőknek mely területeken és milyen mértékben van szükségük fejlesztésre.
Személyre szabott terhelés
A mérések alapján minden résztvevő számára egyéni, nyolchetes programot állítottak össze. Hetente kétszer végeztek cardiorespiratory traininget, azaz a szív- és légzőrendszer állóképességét fejlesztő edzést, majd DAVID gépeken célzott erősítő és mobilizáló gyakorlatokat.
A terhelést az egyéni izomerőhöz és mozgástartományhoz igazították. Vagyis nem ugyanazt a programot kapta mindenki: a kiinduló mérési eredmények határozták meg, kinek milyen intenzitású és milyen mozgástartományban végzett edzésre van szüksége.
Az eredmények számokban is láthatók
Nyolc hét után a vizsgálatokat megismételték, így közvetlenül össze lehetett hasonlítani a program előtti és utáni állapotot.
A résztvevők törzsizomereje átlagosan 14,1%-kal, gerincük mozgékonysága pedig 14,9%-kal javult. Kedvező változást mértek a cardiorespiratory fitness, vagyis a szív, a tüdő és a keringés terhelés alatti teljesítőképessége terén is.
Javult a chest expansion (CE), a mellkas belégzés és kilégzés közötti tágulásának mértéke, valamint csökkent a BASDAI (Bath Ankylosing Spondylitis Disease Activity Index) értéke is. Ez egy kérdőíves mutató, amely többek között a fájdalom, a merevség és a fáradtság alapján jelzi a betegség aktuális aktivitását.
Miért fontos a mérés?
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a személyre szabott mozgásterápia alapja a pontos állapotfelmérés. A DAVID Back Concept ebben kettős szerepet kapott: objektív adatokat szolgáltatott a kiindulási állapotról, majd lehetővé tette az ezekre épülő célzott edzést és az eredmények visszamérését is.
Így a fejlődés nem pusztán érzés vagy benyomás kérdése: valós adatokkal mérhető és követhető változássá válik.
A bemutatott eredmények a Genti Egyetem és a Genti Egyetemi Kórház kutatóinak független tudományos vizsgálatából származnak. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem minősül a DAVID eszközökre vonatkozó klinikai állításnak, és nem helyettesíti az egyéni orvosi vagy szakmai tanácsadást.